聊城高新区九州街道：精准发力严控安全生产事故
A Luna-program (oroszul: Hold) keretében érték el a szovjet ?rszondák el?sz?r a Holdat.
A szovjet katonai-ipari bizottság 1955-ben el?terjesztette a Holdra való repülés tervét. A katonai rakétahordozó eszk?z?k kül?nb?z? típusai, teherhordozó képességük lehet?vé tette, hogy k?zvetlen felemelkedéssel elérjék a sz?kési sebességet. A szállítható hasznos t?meg 400-1000 kilogramm k?zé volt tervezhet?.
T?rténete
[szerkesztés]Szergej Koroljov irányításával az OKB–1 tervez?iroda dolgozta ki és építette meg az els? holdkutató ?reszk?z?ket. Hordozóeszk?zként a háromlépcs?s R–7 Szemjorka interkontinentális ballisztikus rakéta módosított változatát, a Luna (8K72) hordozórakétát választották. Az OKB–1 1958-ban kapott engedélyt a Hold-program tervezésére, kivitelezésére.
A tervezett program részei
- becsapódási módszerrel ?reszk?z juttatása a Hold felszínére,
- video-tévékamera felvételeit átalakító segítségével, a rendelkezésre álló rádiócsatornán a f?ldi vev?állomásra továbbítani,
- tartalék ?rszonda, hordozó eszk?z biztosítása,
- tervezve volt egy mini atomt?ltet felrobbantása a Hold felszínének vizsgálatához
A felderítési adatok kiemelked? szerepet játszottak az amerikai Hold-program tervezésében, gyakorlati megvalósításában. 1958. szeptember 2-án kormányutasításra gyorsítani kellett a Hold-programot.
Az OKB–1 tervez?iroda túlterheltsége miatt 1965-ben Szergej Koroljov javaslatára az egykori Lavocskin tervez?iroda és a Lavocskin Gépgyár átkerült a Szovjetunió általános Gépipari Minisztériumának fennhatósága alá, és mint ?nálló szervezetnek átadták az ?rszondákkal, így a Luna szondákkal kapcsolatos tervezési és gyártási feladatokat. Az els?, már a Lavocskin vállalatnál készült Luna ?rszonda a Luna–9 volt.
Az 1958-ban induló holdszondasorozatban 1980-ig az ?rszondák három generációt képviseltek. A Luna–1 – Luna–3 ?reszk?z?ket az R–7 Szemjorka típusú interkontinentális rakétából továbbfejlesztett Luna hordozórakétával, a Luna–4 – Luna–14 szondákat háromfokozatú Molnyija hordozórakétával, a Luna–15 – Luna–24 szondákat Proton hordozórakétával Bajkonurból indították.
Els? nemzedék
[szerkesztés]Mintegy 0,5 tonnás tagjainak, az egyszer? holdszondáknak (Luna–1, Luna–2, Luna–3) a Hold elérése és túlsó oldalának lefényképezése volt a feladata. A nemzetk?zi sajtó szerinti megnevezésük Lunyik holdszonda. A Luna–3 formájában, méretében, súlyában és m?szerezettségében eltért el?deit?l. Az új típusú ?rhajó egyik feladata az ?reszk?z mozgásának lefékezése (biztosítva az üzemanyag ellátást), a jobb orientáció és stabilizáló rendszer, amit hideggáz-fúvókákkal biztosítottak. A nagyobb t?meg felemelése miatt el?sz?r F?ld k?rüli parkolópályára állították a szondát, majd az orbitális egység utolsó fokozatának újraindításával sikeresen elérték a második kozmikus sebességet, biztosítva a Hold megk?zelítését.
Második nemzedék
[szerkesztés]Mintegy 1,5 tonnás t?meg? tagjai a holdautomaták, E–6 és E–6SZ típusú ?rszondák (Luna–4-t?l a Luna–14-ig). A Luna–9-t?l kezdve leszállóegységük simán leszállt a Hold felszínére, másrészt holdszputnyikpályáról folytatták annak felderítését. A szondák felépítése, m?szerezettsége, leszállóegysége alapvet?en megegyezett el?deivel.
Harmadik nemzedék
[szerkesztés]4 tonnás tagjai a holdrobotok (Luna–15-t?l Luna–24-ig), feladatuk szerint hármas tagozódást mutattak.
Els? típusok
[szerkesztés]Talajmintát vettek a Holdról és azt analízis céljára a F?ldre szállították (Luna–16, Luna–20, Luna–24).
Második típusok
[szerkesztés]?njáró holdlaboratóriumokat, Lunohodokat juttatott a Hold felszínére. A Luna–17 a Lunohod–1-et, a Luna–21 a Lunohod–2-t. A mobil járm?vek t?bb tíz kilométeres terepen felvételekkel egybek?t?tt részletes talajvizsgálatokat végeztek.
Harmadik típusok
[szerkesztés]Hold k?rüli pályáról fényképezték és vizsgálták a Holdat és annak k?rnyezetét. Ezek a holdszondák a korábbi szputnyikok 1-3 hónapos m?k?désével szemben már egy évig küldték mérési adataikat a F?ldre.
?rszondák
[szerkesztés]- Luna E–1–1 – sikertelen kísérlet
- Luna E–1–2 – sikertelen kísérlet
- Luna E–1–3 – sikertelen kísérlet
- Luna–1 – el?sz?r k?zelítette meg a Holdat
- Luna E–1–5 – sikertelen kísérlet
- Luna–2 – becsapódott a Holdba
- Luna–3 – felvételt készített a Hold túlsó felér?l
- Luna E–3–1 – sikertelen kísérlet
- Luna E–3–2 – sikertelen kísérlet
- Luna E–6–1 – sikertelen kísérlet
- Luna E–6–2 – sikertelen kísérlet
- Luna–4 – megk?zelítette a Holdat
- Luna E–6–4 – sikertelen kísérlet
- Luna E–6–5 – sikertelen kísérlet
- Koszmosz–60 – sikertelen kísérlet
- Luna–5 – becsapódott
- Luna–6 – megk?zelítette a Holdat
- Luna–7 – becsapódott
- Luna–8 – becsapódott
- Luna–9 – el?sz?r szállt le a Holdra
- Luna–10 – pályára állt a Hold k?rül
- Luna–11 – pályára állt a Hold k?rül
- Luna–12 – pályára állt a Hold k?rül
- Luna–13 – leszállt
- Luna–14 – pályára állt a Hold k?rül
- Luna–15 – becsapódott
- Luna–16 – anyagmintát hozott
- Luna–17 – a Holdra vitte a Lunohod–1-et
- Luna–18 – leszállt
- Luna–19 – pályára állt a Hold k?rül
- Luna–20 – anyagmintát hozott
- Luna–21 – a Holdra vitte a Lunohod–2-t
- Luna–22 – pályára állt a Hold k?rül
- Luna–23 – leszállt
- Luna–24 – anyagmintát hozott
- Luna–25 – becsapódott
Források
[szerkesztés]- Almár Iván: ?rhajózási Lexikon – 1981. Akadémia Kiadó/Zrínyi Katonai Kiadó ISBN 963-05-2348-5
További információk
[szerkesztés]
Magyar oldalak
[szerkesztés]Külf?ldi oldalak
[szerkesztés]- Luna-program. zarya.info. [2022. július 1-i dátummal az eredetib?l archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 11.) (Internet Archive)
- Luna-1A. webcitation.org. [2012. január 14-i dátummal az eredetib?l archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 12.)
Holdkutató ?rszondák, programok | ||
|---|---|---|
| Korábbi programok |  | |
| Jelenlegi programok | ||
| Tervezett programok | ||
